Madách Imre Keszegen

„Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!"

„Mult században igen gyakori vendég volt Keszegen „Az ember tragédiájának" halhatatlan írója alsósztregovai Madách Imre ki különben Marie nénje révén baráti Huszár József sógora volt.

Midőn Pepi bácsi a nemes vármegye első hatalma, Nógrád első alispánja meghalt (1855. szept. 18.) (?) a temetésén Madách Imre vm. aljegyző képviselte családját a legidősebb férfisarj gyanánt, mellette állván édesanyja Majthényi Anna -szerencsétlen sorsú özvegy - ki közeli egymásutánban nyolc igen kedves hozzátartozóját eltemette s könnyei kiapadván, csak állt lehorgasztott fővel.

A későbbi években a kastély parkjának kőpadjain a lombsátrak alatt építette roppant gondolataival magába zárkózott michelangelói lelke az emberi sors kikerülhetetlen tragédiáját azon száz éves fák alatt, ahol évtizedek multán Deák Ferenc a nagy gondolkodó is pihent."

Madách Imre életrajza röviden

  • 1823. január 21-én született Madách Imre Alsósztregován, Nógrád megyében.
    Apja: Madách Imre, anyja: Majtényi Anna.
  • 1834. Apjának halála. Madách Imre négy testvérével, Máriával, Annával, Károllyal és Pállal anyja gondjaira marad.
  • 1833-1837. gimnáziumi tanulmányait otthon végzi, vizsgázni bejár a piaristák váci gimnáziumába.
  • 1837. ősze Madách Imre két öccsével együtt Pestre kerül.
  • 1839-1840. Jogi tanulmányokat folytat a pesti egyetemen.
  • 1840. őszétől Sztregován folytatja jogi tanulmányait.
  • 1840-1841. Betegsége miatt Alsósztregován, magánúton folytatja és fejezi be jogi tanulmányait.
  • 1841. október-novemberében leteszi a jogi vizsgáit a pesti egyetemen.
  • 1841. decemberétől 1842 márciusáig patvaria Sréter János alispán mellett Nógrád vármegye székvárosában, Balassagyarmaton,majd halála után annak hivatali utóda, Fráter Pál oldalán.
  • 1842. márciusában elküldi első, még nem közölt nógrádi tudósításait Kossuth Pesti Hírlap-jának.
  • 1842. novemberében Madách leteszi az ügyvédi vizsgát. Valószínűleg ezen az őszön ismerkedik meg Szontágh Pállal.
  • 1843. január 9-én a Nógrád megyei ügyvédek sorába iktatják.
  • 1843. augusztus 22. Egészségi állapota miatt Madáchnak le kell mondani a megyei aljegyzőségről. Nógrád megye táblabírói címmel tünteti ki.
  • 1843. nyarán Pozsonyba megy az országgyűlésre, a budai Császár fürdőben gyógyíttatja magát, majd Privigyére megy a csodadoktorhoz.
  • 1844. február végén, a losonci bálon megismerkedik Fráter Erzsébettel.
  • 1845. februárjában Madách Imre és Fráter Erzsébet eljegyzése a Bihar megyei Cséhteleken.
  • 1846. július 16. Madách Imrét főbiztosnak választják meg Nógrád megyében.
  • 1845. július 20. Házasságot köt Fráter Erzsébettel, a Nógrád megyei Csécsén.
  • 1848. január 1. Megszületik Aladár nevű fia.
  • 1848. július 21. Nógrádban felállítják a nemzetőrséget, hogy a délvidéki harctérre irányítsák. Madách Imre betegsége ellenére jelentkezik.
  • 1849. Madách Imre tovább tevékenykedik, mint főbiztos a honvédsereg ellátásában.
  • 1849. őszén Madách Máriát és második férjét, Balogh Károlyt meggyilkolják.
  • 1851. Megszületik Madách második gyermeke, Jolán.
  • 1852. augusztusában Madách Imrét Kossuth tikárának, Rákóczy Jánosnak a rejtegetése miatt a császári hatóság letartóztatja. A pozsonyi vízikaszárnyában raboskodik négy hónapon át.
  • 1853. elején átszállítják a pesti Újépületbe.
  • 1853. áprilisában megszületik második leánya, Ára.
  • 1853. augusztus 20. Visszatér családjához Csesztvére.
  • 1853. végén családjával átköltözik Sztregovára. A csesztvei birtokot öccse, Madách Károly veszi át.
  • 1854. július 25. Madách Imre és Fáter Erzsébet közös megegyezéssel aláírják a válási okiratot Ecsegen.
  • 1857. február 7. Szontághhoz írott levelének végére odaírja azt a megjegyzést, amely Az ember tragédiájának eszmecsírája.
  • 1860. január 7. Nógrád megye forrongó hangulatú gyűlése. Madách aktív szerepet vállal a meginduló megyei életben.
  • 1861. március 12. Nógrád megye határozott tiltakozása a birodalmi gyűlés Magyarország felé rendelése ellen. Madách aktív szerepe a határozatban. Ugyanezen a napon Madách közzéteszi Politikai hitvallomását.
  • 1861. március 23. Madách Imrét a balassagyarmati kerület országgyűlési képviselőjévé választja.
  • 1861. április 2. Az országgyűlés megnyitása Pesten.
  • 1861. május 28. Madách nagy hatású beszéde az országgyűlésen a határozat mellett.
  • 1861. augusztus 21. A császár feloszlatja az országgyűlést.
  • 1861. szeptember 12. Arany János elismerő levele Az ember tragédiájáról.
  • 1861. október 31. Arany bemutatja a Tragédiát a Kisfaludy Társaságban.
  • 1862. január 12. Az ember tragédiájának első kiadása
  • 1862. január 16. A Kisfaludy Társaság Madáchot tagjai sorába választja.
  • 1862. április 2. Madách székfoglaló előadása a Kisfaludy társaságban
  • 1862. augusztusában Arany János látogatása Madáchnál Csesztvén és Sztregován.
  • 1863.január 13. Madách Imrét az Akadémia tagjai sorába választja.
  • 1864. április 18. Madách székfoglaló értekezése az Akadémián.
  • 1864. október 5. Madách Imre Sztregován meghal.